A Debian 10 (Buster) operációs rendszer újdonságai, változásai

botond küldte be 2019. 10. 21., h - 12:30 időpontban

Tartalom

 

Bevezető

A Debian 10 (Buster) 2019. július 6-án került kiadásra, mely elődjéhez képest ismét sok újdonságot tartogat számunkra. Ebben a cikkben aprólékosan összegyűjtöm, hogy mik is ezek a változások, újítások, amitől kedvenc operációs rendszerünk még hatékonyabban látja el a rábízott feladatokat.

A kiadás napja óta már eltelt egy kis idő, így alkalmam nyílt nekem is feltelepíteni a szerveremre, ami szintén hibátlanul végzi a dolgát, mint ahogyan az előtte használt Debian 8 (Jessie) tökéletes szerver is.

Ezt a leírást tekinthetjük egyfajta mérföldkőnek is, innentől már aktívan foglalkozunk a Debian 10 (Buster) változatával is, ami magában foglalja a hamarosan elkészülő minimális, LAMP és tökéletes szerverek elkészítését is.

Korábban már írtam a Debian 9 (Stretch) rendszer újdonságairól is, erről pedig az imént linkelt oldalon olvashatunk.

 

 

Architektúrák

A Debian 10 hivatalosan támogatott architektúrái:

  • 32-bit PC (i386) és 64-bit PC (amd64)
  • 64-bit ARM (arm64)
  • ARM EABI (armel)
  • ARMv7 (EABI hard-float ABI, armhf)
  • MIPS (mips (big-endian) és mipsel (little-endian))
  • 64-bit little-endian MIPS (mips64el)
  • 64-bit little-endian PowerPC (ppc64el)
  • IBM System z (s390x)

Továbbá a linux-sunxi közösség munkájának köszönhetően a Debian Buster alap támogatást kínál az Allwinner A64 SoC alapú hardverek számára is. Ez magában foglalja a következő architektúrákat: FriendlyARM NanoPi A64; Olimex A64-OLinuXino és TERES-A64; PINE64 PINE A64/A64+/A64-LTS, SOPINE, és Pinebook; SINOVOIP Banana Pi BPI-M64; és Xunlong Orange Pi Win(Plus).

Ezen eszközök alapvető tulajdonságainak (például a soros konzolnak, az ethernetnek, az USB-portoknak és az alapvető video kimenetnek) a Busterben működő kernellel együtt kell működniük. A fejlettebb funkciókat (például az audio vagy a video gyorsítás) a tervek szerint a későbbi kernel verziók fogják tartalmazni, melyek a szokásos módon a backports archívumban lesznek elérhetők. Az ezzel kapcsolatos állapotlap itt tekinthető meg.

A portolásokkal kapcsolatos részletesebb információk itt találhatók.

 

Telepítő

A Debian Installer a Debian hivatalos telepítő rendszere, amely továbbra is különféle telepítési módszereket kínál a hardver architektúrájától függően.

Sok fejlesztésen ment át a Debian telepítőrendszere az előző Debian 9-es változat óta. Ennek eredményeképpen javult a hardvertámogatás, valamint több új szolgáltatást, funkciót is tartalmaz.

UEFI Secure Boot

Elsősorban az UEFI Secure Boot támogatást érdemes megemlíteni, ami egy olyan funkció az újabb számítógépeken, ami megvédi a hardvert a tanúsítvánnyal nem rendelkező kódokkal történő bebootolástól, ezáltal védve azt a különböző bootkit-ek betöltésétől. A Debian 10 (Buster) rendelkezik a szükséges tanúsítvánnyal, így a rendszer telepíthető azokra a számítógépekre is, amelyeken az UEFI Secure Boot funkció engedélyezve van.

A Secure Boot funkció engedélyezhető olyan rendszereken is, amelyen már fel van telepítve a Debian, ami már az UEFI használatával indul. Azonban mielőtt ezt engedélyeznénk, szükséges telepítenünk a Debian Buster-ből a következő csomagokat: shim-signed, grub-efi-amd64-signed vagy grub-efi-ia32-signed, és egy Linux kernel csomagot.

A GRUB és a Linux egyes funkciói a biztonságos indítási módban korlátozottak, hogy megakadályozzák kódjuk módosítását.

A Secure Boot funkcióról bővebb információt itt találhatunk.

Live telepítőkészlet

LXQt asztalkörnyezet

A Debian Live csapata bemutatja az LXQt live ISO-kat. Az LXQt egy pehelysúlyú Qt-alapú asztali környezet, ami kicsit sem lassítja le a rendszert, és emellett egy modern külsővel rendelkező klasszikus kezelőfelület.

A Debian Live LXQt projektben kínált LXQt asztali környezet tiszta, módosítatlan, így visszaadja a megfelelő asztali élményt, amelyet az LXQt fejlesztők létrehoztak a népszerű operációs rendszerük számára.

A felhasználók az alapértelmezett elrendezést kapják, amely egy a képernyő alján lévő taskbar-ból áll, ami tartalmazza a főmenüt, feladatkezelőt, alkalmazásindítót és a szokásos dolgokat.

Calamares Live-telepítő

A Debian 10 Live telepítőkészletében bemutatkozik még a Calamares is, amely egy független, Qt alapú telepítőkörnyezet, aminek segítségével kényelmesebben telepíthetjük a Debian rendszert számítógépünkre. Ez nem váltja le a megszokott Debian telepítőt a Live rendszereken, hanem alternatív opcióként szolgál.

A Calamares használata egyszerű, barátságos, irányított partícionálási funkciókkal és egy igazán könnyű beállítású teljes lemeztitkosítási funkcióval ellátott telepítőrendszer. A telepítő nem terjed ki a Debian Installer minden funkciójára (bár a közelmúltban RAID támogatást is kapott), és nem rendelkezik felügyelet nélküli telepítési móddal sem, ugyanakkor az asztali és laptop számítógép felhasználók 95%-ánál egyszerűbbé teszi a Debian rendszerek telepítését. A Debian Installer továbbra is elérhető a Live rendszerekben a megszokott grafikus és szöveges módokban.

 

 

Alaprendszer

A Debian a Buster kiadásának alaprendszerében is változtatott néhány dolgot. Lássuk, hogy mik is ezek.

Kernel

A Debian 10 a korábbi 4.9-es kernelszériáról áttért a 4.19-es széria használatára. Ennek köszönhetően a rendszer képessé válik például az SMBv3 titkosított megosztások bemountolására is. Ezen kívül még fejlesztették a hálózati támogatást, az I/O műveletek kezelését, a memóriakezelést, a virtualizációt, valamint bevezették az Enhanced Read-Only File System támogatását. Még számos újítás került a 4.19-es kernelbe, amelynek részelteiről itt olvashatunk.

Bash

A Bash használatának terén is történt változás: ebbe a Debian kiadásba már a Bash 5.0.x verziója került amiben sok hibát kijavítottak a 4.4-es változat óta és számos újítás is belekerült. Ezek közül hogy megemlítsünk néhányat: javították a változók kezelését, bevezettek néhány új shell változót (pl. BASH_ARGV0, EPOCHSECONDS, EPOCHREALTIME), a beépített history parancs is kapott új funkciókat, stb. A Bash-ban történt változtatások teljes listája itt található.

 

Szoftvercsomagok

Csomagstatiszikák

A Debian Buster kiadása ismét sokkal több szoftverrel érkezik, mint elődje; a disztribúció több, mint 13 370 új csomagot tartalmaz, összesen több, mint 57 703 csomagot. A disztribúció csomagjainak nagy része frissült: több, mint 35 532 darab (ez a teljes csomagkészlet 62%-át teszi ki). Szintén jelentős mennyiségű csomagot különféle okokból eltávolítottak a Busterből (több, mint 7 278 darabot, ami a korábbi Stretch kiadás 13%-át tette ki). Ezekhez a csomagokhoz már nem fog frissítés érkezni, valamint a csomagkezelők frontend-jei "elavult"-nak fogják jelölni. Ezekről részletesebben az Elavult csomagok fejezetben.

Néhány példa a frissített csomagokra

Csomag Verziója a Debian 9 (Stretch)-ben Verziója a Debian 10 (Buster)-ben
Apache 2.4.25 2.4.38
apt 1.4.9 (amd64) 1.8.2 (amd64)
aptitude 0.8.7 0.8.11
BIND DNS szerver 9.10 9.11
Cryptsetup 1.7 2.1
Dovecot 2.2.27 2.3.4
Emacs 24.5 és 25.1 26.1
Exim 4.89 4.92
GNU fordító gyűjtemény 6.3 7.4 és 8.3
GIMP 2.8.18 2.10.8
GnuPG 2.1 2.2
Inkscape 0.92.1 0.92.4
GNU C függvénykönyvtár 2.24 2.28
LibreOffice 5.2.7 6.1.5
lighttpd 1.4.45 1.4.53
Linux kernel image 4.9.x 4.19.x
LLVM/Clang toolchain 3.7 6.0.1 és 7.0.1 (alapértelmezett)
Mailman 2.1.23 (backports-ban: 3.2.0) 3.2.1
MariaDB 10.1 10.3
Nginx 1.10 1.14
nodeJS 4.8.2 10.15.2
OpenJDK 8 11
OpenSSH 7.4p1 7.9p1
Perl 5.24 5.28
PHP 7.0.x 7.3.x
Postfix 3.1.8 3.3.2
PostgreSQL 9.6 11
Python 3 3.5.3 3.7.3
Rustc - 1.34
Samba 4.5 4.9
Vim 8.0 8.1

 

Rust alapú programok

A Rust egy alapjaiban C-re és C++-ra épített teljesítmény optimalizált programozási nyelv, amelyet rendszerprogramozásra terveztek.

A Buster az első Debian kiadás, amely Rust alapú programokat is tartalmaz, mint például a Firefox, ripgrep, fd, exa, stb, és jelentős számú Rust alapú függvénykönyvtárat (több, mint 450-et) is magában foglal. A Buster a Rustic 1.34-es változatát szállítja.

Debian Med Blend csomagok

A Debian nagy hangsúlyt fektet a tudományok támogatására, ezért a Debian Med csapata számos új csomagot és frissítést adott hozzá az élettudományokkal és az orvostudománnyal foglalkozó szoftverekhez. A Debian erre irányuló törekvései folyamatosak, ezért ezek a programok a jövőben is élvezhetik a fejlesztők támogatását.

A Debian Med csapat által karbantartott csomagok telepítéséhez a "med-" kezdetű metacsomagok telepítése szükséges, amelyek a Buster kiadásában a 3.3-as verzióban érhetők el.

A Debian Med projektek teljes listája itt tekinthető meg.

Elavult csomagok

A sok új csomag debütálása mellett a Debian Buster jó néhány régi csomagot ki is von a csomagtárából, amik a korábbi Stretch disztribúcióban voltak elérhetők. Ezekhez a csomagokhoz a rendszer már nem biztosít általános frissítéseket. Az elavult csomagok továbbra is használhatók, azonban a biztonsági frissítések is megszűnnek a Debian Buster kiadásától számított egy év után, ezért a fejlesztők javasolják, hogy ez idő alatt ezeket a csomagokat ki kell cserélni a megfelelő új alternatívákra.

Számos oka lehet annak, hogy miért távolítanak el csomagokat a disztribúcióból: már nem tartják karbantartásban; már nincs olyan Debian fejlesztő, aki érdekelt az adott csomagok karbantartásában; a csomag által nyújtott funkcionalitást felváltotta egy másik/újabb csomag; vagy a bennük lévő hibák miatt már nem tartják megfelelőnek a Buster számára. Az utóbb esetben a csomagok továbbra is jelen lehetnek a Debian "instabil" változatában.

Néhány csomagkezelő frontend segítségével könnyen megtalálhatók azok a csomagok, amelyek már nem állnak rendelkezésre egyetlen ismert csomagtárban sem. Az aptitude szöveges módú csomagkezelő frontend például felsorolja őket az "elavult vagy helyből telepített" csomagok kategóriájában, vagy a parancssorból is kilistázhatók az alábbi módon:

aptitude search '~o'

A következő paranccsal pedig törölhetők ezek a csomagok:

aptitude purge '~o'

Azonban a törlés előtt meg kell győződni mindegyik csomagról, hogy nincs-e használatban, vagy ha használatban van, akkor létezik-e helyette alternatív csomag, stb.

 

 

Biztonság

AppArmor

A Debian Busterben az AppArmor van engedélyezve alapértelmezetten. Az AppArmor egy hozzáférés-vezérlő keretrendszer, amely korlátozza a programok jogosultságait (mint például a mount, ptrace és signal jogosultságok, vagy a fájl olvasás, írás, és futtatási jogosultságok) programonkénti profilok beállításával.

Az apparmor csomag több programhoz tárol AppArmor profilokat. Néhány egyéb program, például az Evince, tartalmazza a saját AppArmor profiljait az általuk szállított programokhoz. További profilok találhatók az apparmor-profiles-extra csomagban.

Az AppArmor programot a Debian Buster kiadásának kernelcsomag ajánlásai miatt vonják be. Azokra a rendszerekre, amelyeket úgy állítottak be, hogy alapértelmezés szerint nem kerültek feltelepítésre az ajánlott csomagok, az apparmor csomag utólag kézzal is telepíthető az AppArmor engedélyezéséhez.

 

Fájlstruktúra

Egyesített /usr a friss telepítéseken

Friss telepítések esetén a /bin, /sbin, /lib és /lib64 könyvtárak tartalma a /usr könyvtárbeli megfelelő alkönyvtárba kerül telepítésre. A  kompatibilitás megőrzése végett az említett könyvtárak helyett szoft linkek fognak a /usr alatti megfelelőjükre mutatni:

/bin → /usr/bin
/sbin → /usr/sbin
/lib → /usr/lib
/lib64 → /usr/lib64

Busterre történő frissítéskor ezek az alkönyvtárak megmaradnak a korábbi helyükön, azonban a rendszerben meglévő usrmerge csomag segítségével bármikor elvégezhető ez az átalakítás. A freedesktop.org projektnek van egy Wiki oldala, ami részletes magyarázattal szolgál ezzel kapcsolatban. Itt pedig arról olvashatunk, hogy anno miért is lettek szétválasztva ezek a könyvtárak.

Ez a változás nem érinti azokat az átlagfelhasználókat, akik csak a Debian csomagjait használják, hanem csak a harmadik fél szoftvereit használó vagy építő felhasználók esetén van jelentősége.

 

Hálózatkezelés

Váltás nftables-re

Az nftables teljes mértékű helyettesítőjeként szolgál az iptables-nek, sokkal jobb teljesítménnyel, frissített szintaxissal, jobb támogatással az IPv4 / IPv6 kettős tűzfalakhoz, teljes mértékű párhuzamosítással a dinamikus szabálykészlet frissítéséhez, Netlink API-val a harmadik féltől származó alkalmazásokhoz, gyorsabb csomagosztályozással a továbbfejlesztett általános készletinfrastruktúra által és még sok más fejlesztéssel, amikről itt olvashatunk.

Az iptables 1.8.2 verziójától kezdve a bináris csomag tartalmazza az iptables-nft és az iptables-legacy, az iptables parancssori felület két változatát. Az nftables alapú változat – az nf_tables Linux kernel alrendszer használatával – az alapértelmezett a Busterben. A régi változat az x_table Linux kernel alrendszert használja. Az update-alternatives rendszer segítségével kiválasztható az iptables alapértelmezetten használni kívánt változata.

Ez az alábbi eszközöket és segédprogramokat érinti: 

  • iptables
  • iptables-save
  • iptables-restore
  • ip6tables
  • ip6tables-save
  • ip6tables-restore
  • arptables
  • arptables-save
  • arptables-restore
  • ebtables
  • ebtables-save
  • ebtables-restore

Ezek közül mindegyiknek van -nft és -legacy változata. A -nft változatok azoknak jók, akik nem tudnak, vagy nem akarnak áttérni az nftables natív parancssori felületére. A Debian azonban erősen ajánlja a felhasználóknak az nftables felület használatát.

Ez a változás összhangban áll azzal, amit más nagyobb Linux disztribúciók is végeznek, például a RedHat, amely az nftables-t használja alapértelmezett tűzfalként.

A Debian fejlesztők felhívják a figyelmet, hogy az összes iptables bináris fájl most már a /usr/sbin könyvtárban található a /sbin helyett a fentebb is leírt egyesített /usr könyvtárstruktúra miatt. A kompatibilitás megőrzése végett szimbolikus link került a helyére, ami a Buster kiadási ciklusa után kikerül. Ezért a különböző scriptekben a direktben bekötött útvonalakat javítani kell, de lehetőleg kerülni kell ezeknek a használatát.

Hálózati eszköznevek kezelése

Ha a Debian 10 (Buster) rendszer az előző változatról (Stretch) kerül frissítésre, akkor az alábbi részt fontos elolvasni!

A Debian a 9 (Stretch) kiadása óta új hálózati interfész elnevezési sémát vezetett be. A Debian 9-nél még megengedett volt a régi nevek használata, ha az még a korábbi, Debian 8-ról került felfrissítésre. A Debian 10 (Buster) kiadása azonban már nem támogatja ezeket a régi elnevezéseket. Így tehát amennyiben a Buster az előző Debian 9 (Stretch) -ről kerül disztribúció frissítésre, akkor már a frissítés előtt el kell végezni a Hálózati eszközök neveinek migrálását még a Debian 9 (Stretch) rendszeren, hogy zökkenőmentes legyen az átállás.

Ha a Debian 10 (Buster) egy friss telepítéssel kerül a számítógépre, ebben az esetben ezzel kapcsolatban nincs semmi teendő, a rendszer már az új hálózati interfész neveket fogja használni.

 

 

Szerver szolgáltatások

A Debian 10 (Buster) kiadásában a szerver üzemeltetéséhez szükséges komponensek terén is történtek változások, így ezekről is érdemes ejteni pár mondatot, főképpen, mert itt az oldalon nagyrészt ezekkel az összetevőkkel foglalkozunk.

Apache

A Busterbe az Apache 2.4.38 változata került a korábbi, Debian 9 (Jessie) kiadásában lévő 2.4.25 verziója helyett, így a két verzió között rengeteg hibajavítást és biztonsági javítást végeztek. Ezek között érdemes kiemelni a HTTP/2 protokollal, és az ezt biztosító mod_http2 modullal, továbbá a mod_rewrite, mod_proxy, mpm_worker, mpm_event, mod_ssl, és még jó néhány modullal kapcsolatos fejlesztéseket, amelyek nagyban hozzájárultak az Apache webszerver összteljesítményének jelentős javulásához. Az Apache részletes verziótörténetét itt olvashatjuk.

PHP

A PHP terén is nagy változás történt: a korábbi Debian kiadásban használt 7.0-ás verziót a Busterben a 7.3-as váltja fel. A 7.0-ás kiadás óta itt is rengeteg fejlesztés történt, melynek teljes listája itt található.

Érdemes még megjegyezni, hogy akiknek kompatibilitási okokból a 7.3-asnál korábbi PHP verziókra van szüksége, azok is nyugodtan telepíthetik a Debian 10-et, ugyanis utólag könnyedén telepíthető bármelyik PHP verzió.

phpMyAdmin

A phpMyAdmin-al kapcsolatban sajnos nincsenek jó hírek, ugyanis a Debian 10 (Buster) kiadásának hivatalos csomagtárába nem tették be phpmyadmin csomagot. Például egy korábbi biztonsági kockázat miatt a Debian szigorú biztonságú csomagrendszerében már nem kapott helyet. A GitHubon megkérdezték a sury.org külső csomagtár üzemeltetőjét is, Ondřej-t, hogy esetleg nem teszi-e fel ő a saját repójába, de ő erre azt válaszolta, hogy nem vállalja a PHP alapú szoftverek csomagolását.

Így tehát a Debian 10-re jelenleg a phpMyAdmin hivatalos oldaláról letölthető forráscsomagot kell kézzel feltelepíteni a szerverre. Erről később lesz itt is leírás.

MariaDB

A korábbi Debian változatban a MariaDB 10.1-es szerver verziója működött, A Busterben pedig a 10.3-as. A két verzió között  sok változás történt, amikről részletesen itt olvashatunk.

Két apró dolgot azonban kiemelnék – ami miatt betettem ezt a részt –, amivel talán segíthetek az azoknak, akik először használják a Debian 10-ben lévő MariaDB változatot.

Amikor feltelepítettem az új szerveremre a Debian 10-et, majd a csomagtárban lévő újabb MariaDB-t, és elkezdtem beimportálni a weboldalak adatbázisait, két hibajelenséggel kerültem szembe, amit persze "kis" keresgélés után sikerült megoldani. Mindezt itt most megosztom, hátha másoknak is jól jön a Debian 10-re történő váltáskor.

1. hibajelenség

Az első probléma már az adatbázis importálásakor jött elő: Az egyik oldalam egyik InnoDB típusú táblájában túl sok mező volt (főleg varchar típusúak), és amikor ennél járt az importálás, megszakadt a következő hibaüzenettel:

ERROR 1118 (42000) at line 2794: Row size too large (> 8126).
Changing some columns to TEXT or BLOB may help.
In current row format, BLOB prefix of 0 bytes is stored inline.

Kis keresgélés után ráakadtam, hogy ez valami adatbázis motor hiba, amiről tt írnak. Persze ez egy MySQL-es hibakövető oldal, de mindkét adatbázismotor esetén fennáll. Itt többféle megoldást írnak.

Nálam az lett végül a megoldás, hogy ezt a nagy (sok mezőt tartalmazó) táblát átalakítottam MyISAM típusúra, amit már gond nélkül beimportált. De ha nem szeretnénk átalakítani a táblát MyISAM-ra, akkor ez is megoldás lehet, ha az importálandó fájl elejére beszúrjuk az alábbi munkamenet változó beállítást:

set innodb_strict_mode = OFF;

Ezt akár egy scriptből egy sed-es paranccsal is az SQL tartalom elé lehet szúrni, így ha többször kell importálni, akkor kényelmesebb a használata. Globálisan is be lehetne állítani a MariaDB konfigjában, de nem ajánlott, mert ezzel a beállítással a többi adatbázisban olyan hibákat is elnyomhat ez a kapcsoló, amiknek amúgy elő kell jönniük normál helyzetben. Én ezért választottam inkább a MyISAM-ra történő átalakítást.

2. hibajelenség

Az adatbázis import után elindítva az oldalakat, az alábbi (futás közbeni) hibák jöttek elő több helyen:

INSERT INTO ...   MSG: Field 'xxx' doesn't have a default value

E a hiba pedig abból fakad, hogy a táblák mezőinél nem határoztunk meg alapértelmezett értéket, és a MariaDB 10.2 verziójától ez már hibának számít. Erre két megoldás van:

1. megoldás

Vagy végigmazsolázzuk az összes oldal összes táblájában az összes mezőt, és ahol kell, beállítunk alapértelmezett értékeket. De nyilván ezt nem szeretnénk, így inkább jöhet a 2. megoldás...

2. megoldás

A MariaDB konfigurációs fájljában beállítjuk a megfelelő sql módot:

nano /etc/mysql/mariadb.conf.d/50-server.cnf

És a [mysqld] szekció jelölése után betesszük az alábbi sort:

sql_mode                = NO_ENGINE_SUBSTITUTION

Lementjük, majd újraindítjuk az adatbázis szervert:

systemctl restart mysqld

És utána már nem dobálja ezeket a hibákat sem.

Forrás: slickdev.com

SQL mód beállításókról részletesebben pedig itt olvashatunk.

 

 

Egyéb működésbeli változások

A su parancs működése

A su parancsot a Busterben az util-linux forráscsomag biztosítja, a korábbi shadow forráscsomag helyett. A parancs többé nem változtatja meg a PATH környezeti változót. Ez azt eredményezi, hogy a su futtatása után a $PATH nem fogja tartalmazni az olyan könyvtárakat, mint például a /sbin. Ennél fogva sok rendszergazdai parancs nem fog működni. Ennek kiküszöbölésére létezik néhány megoldás:

  • A su parancs használatakor használjuk a "-" opciót: "su -". A kapcsoló hatására a su elindít egy login shell-t, ami beállítja a megfelelő útvonalakat, valamint minden szükséges környezeti változót, beleértve az aktuális munkakönyvtárat is.
  • Tegyük az "ALWAYS_SET_PATH yes" beállítást a /etc/login.defs fájlba, ha a su parancs használatakor szeretnénk a régi változathoz hasonló működést kapni.
  • Helyezzük el a rendszer adminisztrációs könyvtárait (/sbin, /usr/sbin, /usr/local/sbin) a normál felhasználónk fiókjának PATH-jába.
  • Vagy használjuk a su helyett a sudo parancsot. A sudo továbbra is a megfelelően beállított PATH változóval futtatja a parancsokat.
    • Ha hagyományos root shell-t szeretnénk kapni a megfelelő PATH beállítással, akkor használjuk a sudo -s parancsot.
    • Ha a "su -" -al egyenértékű login shell-t szeretnénk kapni root-ként, akkor pedig használjuk a sudo -i parancsot.

 

Asztalkörnyezetek

A Debian Buster ismét számos asztalkörnyezetet és asztali alkalmazást is szállít. Többek között az alábbiakat:

  • Cinnamon 3.8
  • GNOME 3.30
  • KDE Plasma 5.14
  • LXDE 0.99.2
  • LXQt 0.14
  • MATE 1.20
  • Xfce 4.12

Wayland megjelenítő használata a Gnome alatt

A Gnome a Debian Busterben alapértelmezés szerint a Wayland display szervert használja az Xorg helyett. A Wayland egyszerűbb és modernebb kivitelű, valamint biztonsági szempontból is további előnyökkel bír.

Az Xorg megjelenítő szerver továbbra is telepítve van a Debian Busterben, valamint az alapértelmezett megjelenítő is lehetővé teszi a korábbi megjelenítő kiválasztását a következő munkamenetre, mivel az szükséges lehet néhány grafikus alkalmazáshoz, amik nem működnek a Gnome-ban a Wayland használatánál.

Akik használni szeretnék a megjelenítő szerver akadálymentességi funkcióit (pl. globális gyorsbillentyűk), azoknak továbbra is az Xorg megjelenítő használatát javasolják a Wayland helyett.

 

Konklúzió

A Debian ismét jelentős fejlődésen ment keresztül, így most még jobb, gyorsabb és szebb lett. :)

Ezt a leírást már jóval korábbra terveztem, de időközben lehetőségem nyílt újabb szerverre váltani, amire feltelepíthettem a Debian 10 (Buster) rendszert, és persze a tökéletes szerver kiegészítőit. Ezért a cikk megírását a teljes költözés utánra ütemeztem, hogy a rendelkezésre álló szárazabb elméleti információk közé már a saját tapasztalataimat is bele tudjam szőni.

Ezt az újabb szervert is a Tárhely.eu -tól bérlem, ahol a megbízható, stabil háttérnek és a felkészült, segítőkész ügyfélszolgálatnak köszönhetően szerverem biztonságban tudhatom.