Multi-boot rendszerek

Tartalom

 

Bevezető

Olykor szükségessé válhat számítógépünkön két, vagy több operációs rendszer használata is. Ennek egyik oka lehet, hogy olyan platform-függő alkalmazásokkal kell dolgoznunk, amelyek nem működnek az eddig használt rendszerünkön, de az is előfordulhat, hogy csupán kísérletezés céljából szeretnénk feltelepíteni egy másik, vagy harmadik operációs rendszert, hogy jobban megismerjük működés közben az(oka)t. Bármilyen céllal is szeretnénk több rendszert használni gépünkön, a dual-boot, vagy multi-boot rendszerek telepítése kiváló megoldás lehet a legtöbb esetre. Ezeknek a lényege, hogy a számítógépre több operációs rendszer kerül feltelepítésre, és a gép bootolásakor választhatjuk ki, hogy melyik induljon el.

Ebbe a kategóriába kerülnek tehát az egy gépre két, vagy több operációs rendszert telepítő (dual-boot / multi-boot) leírások.

 

 

Változatok

Ezekből a telepítésekből sok variáció van, így a paramétereknek és a saját körülményeinknek megfelelően döntsük el, hogy melyik változat a számunkra megfelelő. Fontos ezeket a tényezőket figyelembe venni mielőtt nekiállnánk bármilyen telepítésnek, mert ha rosszul döntünk, akkor később bekorlátozhatjuk magunkat a következő rendszer telepítésénél (pl kevés partíció maradt vagy nem maradt, nem támogatott partíciós sémát választottunk korábban, stb). Ezért mindenképpen érdemes hosszabb távban gondolkodnunk, hogy később milyen rendszereket szeretnénk használni számítógépünkön, és azokhoz melyik telepítés a legoptimálisabb választás – figyelembe véve gépünk hardveres adottságait is.

Nálam alapvetően három fontos tényező határozza meg egy dual-boot, vagy multi-boot telepítésének mikéntjét, amiknek a kombinációja meglehetősen sok variációt eredményezhet. Ezek az alábbiak:

1. Operációs rendszer

Elsődlegesen ezt kell először mérlegelnünk, hogy milyen operációs rendszereket szeretnénk használni a számítógépen. Ebben a leírás-sorozatban én az alábbiakkal foglalkozom (ez a lista természetesen még bővülhet, ha lesz rá igény):

  • Debian
    • Debian 9 (Stretch)
    • Debian 10 (Buster)
  • Windows
    • Windows 7
    • Windows 10
    • Windows 11
  • Ubuntu
    • Ubuntu 18.04 LTS

Tehát ezeknek az összetétele, kombinációja és sorrendje is számít, például, hogy melyiket telepítjük először, másodszor, stb.

A Windows 7-nél érdemes megjegyezni, hogy bár ennek a verziónak az életciklusa lejárt, ami azt jelenti, hogy 2020. január 14-től már nem kap semmilyen támogatást, így frissítéseket sem, azonban ennek ellenére még nagyon sokan használják, és még valószínű használni is fogják egy ideig, ezért még érdemes foglalkozni vele. Főképpen például egy olyan dual-boot telepítés kapcsán, ahol egy már több éve működő Windows 7 mellé szükséges feltelepíteni például valamilyen Linux disztribúciót.

1. b. Architektúra

Itt még van egy fontos tényező, mégpedig a telepítendő operációs rendszerek architektúrája. Ezeket az alábbiak szerint érdemes csoportosítani:

  • 32-bites
  • 64-bites

A 32 bites rendszerek jobban korlátozzák például a következő szempontot. Viszont ezekben a dual-boot / multi-boot leírásokban én csak a 64 bites rendszerekkel foglalkozom, amik már évek óta általánosan elterjedtek. Ha mégis adódik kivétel, akkor azt természetesen külön jelzem az adott leírásban.

Tehát az operációs rendszerek kiválasztása már nagyjából meg is határozza a következő pontot:

2. Alaplap firmware típusa

Másik fontos tényező, az alaplap firmware típusa, ami bizonyos esetekben már el is dőlhet a fenti operációs rendszer kiválasztása alapján (mivel egyes kombinációk kizárják egymást). Ezek pedig az alábbiak lehetnek:

  • BIOS: Régebbi gépeknél, kb a 2010 előtt gyártott alaplapok esetén, de még ma is széles körben használatosak. Ezek az MBR particionálási sémát használják, amik maximum 2 TiB méretű lemezről képesek rendszert indítani, valamint maximum 4 darab elsődleges partíciót tudnak kezelni egy merevlemez egységen.
  • UEFI és BIOS: kb a 2010 és 2020 között gyártott UEFI-s alaplapoknál még van CSM támogatás. Ezek egyaránt kezelik az MBR és a GPT partíciós sémákat. A GPT partíciós séma már nagyságrendekkel nagyobb lemezekről is képes rendszert indítani.
    Ezekkel az alaplapokkal például el lehet készíteni egy MBR-re telepített régebbi, és egy másik, GPT-s meghajtóra telepített újabb operációs rendszerekből álló dual-boot kombót is szükség esetén.
  • Csak UEFI: Ezek pedig a 2020 után gyártott alaplapok, amiknél már kivezetik a CSM támogatást, így nem képesek BIOS módban operációs rendszert elindítani, tehát már csak a GPT partíciós sémával rendelkező partíciókról tudnak rendszert indítani.

Tehát amint láthatjuk, itt több minden összefügg egymással. Így ezt is figyelembe kell vennünk, ha több operációs rendszer telepítésén gondolkodunk. Ezen a linken tudjuk megnézni, hogy mely operációs rendszerek kompatibilisek az UEFI-vel.

3. Felhasznált háttértárak száma

És végül még ez is egy fontos tényező, hogy a feltelepíteni kívánt rendszereket hány HDD-n szeretnénk elhelyezni. Ezekből is lehet többféle kialakítás:

  • Egy merevlemez felhasználása: Az operációs rendszereket egy HDD-n lévő külön partíciókra telepítjük.
  • Több merevlemez felhasználása: A rendszereket több, külön HDD-re telepítjük.

A partíciók számánál figyelembe kell venni azt is, hogy egy-egy operációs rendszer nem csak egy elsődleges partíciót használ fel, hanem telepítéskor létrehoz magának még különböző rendszer, rendszer-helyreállító, swap, stb partíciót is. Így átlagosan operációs rendszerenként számolhatunk 2 partícióval.

A fentiek tükrében tehát látható, hogy például egy régebbi BIOS-os gépen lévő MBR-alapú merevlemezen maximálisan csak 4 elsődleges partíció lehet, ami lekorlátozza a telepíthető operációs rendszerek számát. Pláne mondjuk egy laptop esetén, ahol a gépben csak egy merevlemez egység van.

Ezeken a tényezőkön kívül természetesen még lehetnek egyéb befolyásoló paraméterek is, de szerintem ha ezeket jól választottuk meg a dual-boot vagy multi-boot telepítésének legelején, akkor a többit már menet közben is tudjuk alakítani.

 

A telepítési példákat VirtualBox gépen végrehajtva mutatom be, ami képes BIOS módban, illetve UEFI módban is elindítani a virtuális gépeket, így tökéletesen megfelelnek egy valódi gépes környezetre történő telepítésnek.

Apránként elkészítek több változatot is (persze ésszerű határokon belül), hogy minél szélesebb körben használhatók legyenek. Idővel remélhetőleg sok variáció is lesz már ezekből, ezért a fenti szempontoknak megfelelően a leírások címeiben is feltüntetem az adott telepítésben lévő összetevőket, hogy átláthatóbb rendszert alkothassanak.

 

Bootolható pendrive készítése

A dual-boot / multi-boot rendszerek összeállításához szükségünk lesz egy hatékony telepítőeszközre. Az operációs rendszerek telepítésének leghatékonyabb és kényelmesebb módja – ha fizikai gépre telepítünk – a bootolható pendrive készítése. Az alábbiakban erre többféle módszer is kínálkozik Linux és Windows rendszereken egyaránt:

Ha tehát beszereztük a telepíteni kívánt rendszerek ISO fájljait, a fenti módszerek segítségével kiírhatjuk azt egy tetszőleges USB kulcsra.

Operációs rendszer tesztelése a Live változatokkal (opcionális)

Amennyiben valamelyik Linux disztribúciót szeretnénk feltelepíteni, ezekhez rendelkezésre állnak Live telepítőkészletek, amikkel elindítva a gépet a memóriába tölti magát, így telepítés nélkül kipróbálhatjuk az adott rendszert, hogy minden hardverünket megfelelően kezeli-e. Szerencsére a legtöbb disztribúcióhoz van ilyen telepítőkészlet, így célszerű ezt kiírni a pendrive-ra. Az élő rendszer kipróbálása után pedig újraindítva ugyanerről a gépet, feltelepíthetjük rá a kipróbált rendszert.

Rendszerhelyreállító (recovery) pendrive készítése (opcionális)

Ha a telepítések folyamán gond adódna valamelyik operációs rendszer indulásával, akkor pedig az alábbi linkre ugorva készíthetünk erre megfelelő javítóeszközt:

Rendszerhelyreállító (recovery) pendrive készítése a GParted Live program segítségével

 

 

Dual-boot és Multi-boot leírások listája

Az elkészült dual-boot és multi-boot leírások itt kerülnek felsorolásra. Ezek közül válasszuk ki a körülményeinkhez és telepítési szándékainkhoz legközelebb eső szituációt, és készítsük el a telepítést.

A kategória tartalma:

 

(Hamarosan készülnek a következők is!)