A PHP munkamenetek (session-ok) olyan globális változók, amik a webes látogatások során tárolt adatokat több oldalon keresztül is továbbítják, azaz nem vésznek el egyik oldalról átlépve a másikra. A PHP ezt úgy valósítja meg, hogy a látogatásokhoz (munkamenetekhez) egyedi azonosítókat rendel, és a szerver oldali fájlstruktúrában ezekhez az azonosítókhoz kapcsolódó fájlokat hoz létre amikben tárolja a munkamenet számára szükséges adatokat. A rendszer ezeket a fájlokat egy meghatározott – általában tmp – könyvtárában helyezi el, amit normál esetben egy megadott idő elteltével töröl – a garbage collector által. A helyzet azonban néha nem ilyen kézenfekvő. Ugyanis, ha megváltozik a szerveren lévő PHP környezet, akkor előfordulhat, hogy a takarító rendszer (garbage collector) nem tudja letörölni ezeket az elévült, szükségtelenné vált munkamenet fájlokat. Ebben a leírásban megnézzük, hogyan tudunk saját megoldással gondoskodni arról, hogy ezek a munkamenet fájlok törlésre kerüljenek, amikor az alapértelmezett takarító rendszer nem tudja eltávolítani őket.

A PHP az egyik legelterjedtebb szerver oldali szkriptnyelv amivel dinamikus weblapokat építhetünk, így webszerverünk elengedhetetlen kelléke. 2020. november 26-án került kiadásra ennek legfrissebb főverziója a PHP 8. Ebben a leírásban megnézzük, hogyan telepíthetjük fel a PHP 8-at egy Ubuntu 20.04 (Focal Fossa) LAMP szerverre, és egy Debian 10 (Stretch)  tökéletes szerverre, valamint hogyan állíthatjuk be működésre készre mindkét rendszer Apache környezetében.

A mai napon (2020. október 15-én) került kiadásra az ISPConfig web hoszting kezelőpanel 3.2-es verziója. Ez a frissítés nem olyan szokványos, mint az al-verzió frissítések, hanem itt több újdonság is belekerült a kontroll panelbe. Ebben a leírásban átnézzük ezeket az újdonságokat, valamint frissítjük is a kezelőpanelt a nálam futó 3.1.15-ről a 3.2-re.

Néha megesik, hogy valamilyen oknál fogva új IP-címet kapunk, így webszerverünkön is módosítani kell a megfelelő konfigurációs fájlokat, és elvégezni a beállításokat, hogy tovább működjenek a szerveren futó szolgáltatások. Legyen szó akár otthoni tesztkörnyezetről, akár éles webszerverről, vagy akár a szerver más (hálózati) környezetbe történő áthelyezéséről, ezeket a beállításokat mindegyik esetben el kell végeznünk. Ebben a leírásban végighaladunk azokon a szerveren lévő vagy azon kívüli beállításokon, amiket módosítanunk kell ahhoz, hogy a gépen lévő szolgáltatások az új IP-címmel működjenek.

Ha szerverünkön több weboldalt is üzemeltetünk, szükségünk lehet weboldalanként eltérő PHP verzió működtetésére. ISPConfig használata esetén ez roppant egyszerű feladat, ugyanis a kezelőpanel képes egyszerre több PHP verzió futtatására is. Ebben a leírásban átnézzük, hogyan állíthatjuk be a szerverre feltelepített PHP példányokat FastCGI és PHP-FPM módokban.

A WordPress egy ingyenes, nyílt forráskódú, könnyen kezelhető, egyedivé alakítható és keresőbarát CMS rendszer, melynek segítségével egyszerűen hozhatunk létre blogokat, weboldalakat, vagy akár webáruházakat is. Korábban már feltelepítettünk egy Drupal 8-as rendszert egy Debian 8 (Jessie) tökéletes szerver konfigurációra, most pedig a WordPress 5.2 verzióját fogunk szóra bírni egy szintén ISPConfig-os szerverkörnyezeten. A feltelepített weboldalra később még több leírás is fog épülni.

A Debian 9 (Stretch) disztribúciója a PHP 7.0-ás változatát tartalmazza alapértelmezettként. A PHP fő verziói nem teljesen kompatibilisek egymással, így gyakran előfordul, hogy a szerveren futtatott weboldalak ennél újabb, vagy éppen régebbi PHP verziót igényelnek. Ebben a leírásban feltelepítjük a PHP 5.6-os ágából a jelenlegi legfrissebb változatot, az 5.6.40-et egy Debian 9 (Stretch) alapú tökéletes szerverre választható PHP verzióként, melyeket FastCGI és PHP-FPM módokban lehet ezután működtetni. Így a disztribúcióban lévő alapértelmezett PHP verziója mellett lesz használható a weboldalak számára. Ezen az oldalon előkészítjük a PHP 5.6 forráskódjának lefordításához szükséges követelményeket, majd lefordítjuk és telepítjük a PHP-t.